Google+

Dr. Asbóth-Hermányi Lőrinc Bence

közjegyző

A hagyatéki eljárás

    A hagyatéki eljárás olyan közjegyzői nemperes eljárás, amelynek célja az ember halálával bekövetkező hagyatékátszállás (jogutódlás) rendezése az örökösként érdekelt személyeknek és a hagyaték egyes vagyontárgyaira való öröklési jogcímüknek a megállapításával. A hagyatéki eljárásban megállapításra kerül az örökhagyó vagyona, a vagyont terhelő tartozások mértéke, továbbá az, hogy a vagyont kik és milyen arányban öröklik meg.

A hagyatéki eljárást a 2010. évi XXXVIII. törvény szabályozza.

Az eljárás lefolytatására a közjegyző rendelkezik hatáskörrel, azonban egyes eljárási cselekményeket a jegyző folytat le. Az illetékességi szabályok alapján az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye, hiányában az örökhagyó utolsó belföldi tartózkodási helye, hiányában az örökhagyó belföldi elhalálozásának helye, hiányában a hagyatéki vagyon fekvésének helye szerinti közjegyző illetékes az eljárásra. Fentiek hiányában a Magyar Országos Közjegyzői Kamara - az öröklésben érdekelt hozzá benyújtott kérelme alapján történő – kijelölése szerinti közjegyző illetékes.

Az eljárásban a törvény eltérő rendelkezésének hiányában bizonyításnak nincs helye, okiratot lehet becsatolni (kivételek: a hagyaték átadását érintő lényeges kérdésben előzetes bizonyítás felvétele; özvegyi jog megváltása)

A közjegyző határozata – az egyezséget jóváhagyó végzés kivételével – nem ítélet hatályú, vagyis alaki és nem anyagi jogerejű.

A határozatai ellen a megyei bírósághoz lehet jogorvoslattal fordulni.

Fontos megjegyezni, hogy számos európai országban alkalmazott eljárásrendtől eltérően a magyar közjegyző nem csupán közreműködik a hagyatéki eljárásban, azt nem előkészíti vagy kiegészíti, hanem elejétől végéig lefolytatja, az eljárás során hozott határozatai alapjául szolgáló tényállás megállapításában mérlegelési és döntési jogköre van.

Joomla! hibakereső konzol

Munkamenet

Profilinformációk

Memóriahasználat

Adatbázis lekérdezések